:: Manager Publishing ::
de Bono > Cikkek

Cikkek

A hármak bandájától a hat kalapig

Népszabadság
  • Blahó Miklós 2007. április 17.

Az érvelés és vitatkozás módszere helyett a kreatív gondolkodást ajánlja a világszerte ismert Edward de Bono kutató, akinek A hat gondolkodó kalap című műve most magyarul is megjelent. Az orvos pszichológus végzettségű, harvardi, oxfordi, cambridge-i tanár az agyműködés tanulmányozása során jutott olyan következtetésekre, amelyek a cégek belső világát is megváltoztathatják.

Ha Molnár Ferenc élne, a legnagyobb emberi-erőforrás (HR) guru lehetne. Az 1929-ben írt színpadi műve, az Egy, kettő három főhőse, Norrison bankelnök pontosan tudja ugyanis, hogyan kell az alkalmazottakat odaadóbb munkára ösztökélni, megolajozni az akadozó gépezetet. Márkus László, majd Gálvölgyi János zseniális alakítása e szerepben csupán azért rémlett fel az emlékezetben, mert a minap, a Figyelő által szervezett kerekasztal-beszélgetésen arról faggattak szakértőket, vajon mi a HR. S a díszvendég, Edward de Bono professzor azt felelte, ha a szervezetet gépjárműhöz hasonlítjuk, akkor a személyzeti politika benne az olaj.

A gondolkodáskutató szakember persze nem emiatt jött Magyarországra, hanem "A hat gondolkodó kalap - a párhuzamos gondolkodás szakaszai" című könyvének a bemutatására, amely a Manager Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Könyvfesztiválra időzítve. Módszerét de Bono a legfontosabb változásnak tekinti az emberi gondolkodás utóbbi kétezer-háromszáz éves történetében.

De mi is a hat kalap? - A gondolkodás alapját szolgáló eszmét a görög "hármak bandája", Szókratész, Platón és Arisztotelész alkotta meg, lényege az elemzés, az ítéletalkotás és az érvelés, annak áttekintésére, ami van. Egy téma kibontására azonban ez rossz, primitív, alacsony hatékonyságú módszer, mert a vitázó felek csak azt nézik, mi téves a másik érvelésében, s így nem jutnak semmire. A reneszánsz idején az egyházi befolyás alatt lévő egyetemek ezt a módszert vették át, hiszen nem állt érdekükben a kreatív gondolkodás terjesztése - válaszolta kérdésünkre Edward de Bono. - Ellenben a hat kalap módszer szerint mindenki mindig együttműködve gondolkodik. Hat különböző szintet különböztetünk meg. A fehér kalap az objektív tényeket, a piros a hozzá fűzött érzelmeket tárja fel, a veszélyekre a fekete, a lehetőségekre a sárga hívja fel a figyelmet, a zöld kreatív szempontból közelít, míg a kék a vitát moderálja.


A máltai születésű, orvos és pszichológus végzettségű professzor kutatásai során úgy találta, nem lehetséges, hogy agyunkat egyszerre minden irányban érzékenyítsük. Mint könyvében írja, ha egy antilop legelészik az afrikai szavannákon, és hangokat hall a magas fűben, azonnal aktiválódnak a veszélyérzettel összefüggő idegsejtjei, azonnal észleli az oroszlánt, amikor az előtűnik a fű közül, s így még időben el tud menekülni. Ez a fajta érzékenyítés egyidejűleg nem lehetséges minden irányban. A hat kalap módszer lehetőséget teremt arra, hogy az agy különböző időpontokban különböző irányokba maximalizálja az érzékenységét. A párhuzamos gondolkodás lényege, hogy bármely pillanatban mindenki ugyanabba az irányba tekint - de az irány változtatható. A kalapok a gondolkodási irány kijelölését szolgálják. Ha például feltesszük a fehér kalapot, akkor az információra összpontosítunk. És így tovább.

- A módszert ma már széles körben alkalmazzák. Az Egyesült Államok vezető gazdaságpolitikusaitól Új-Zéland őslakóiig. Üzleti iskoláktól multinacionális cégekig - mondta de Bono. A finn ABB például harminc napot töltött a nemzetközi projektek csapatmegbeszéléseivel. Ma mindez csupán két napot vesz igénybe. A módszer nemcsak időt és pénzt takarít meg, hanem megváltoztatja a megbeszélések menetét, kiveszi belőlük az egót, az önteltséget, az önmutogatást, az agresszivitást, s így mindenki a legjobbat hozhatja ki magából, konstruktívan, hatékonyan. Ez a vita alternatívája. - Az Egyesült Államok három államában a bíró elrendelheti az esküdtek képzését a hat kalap módszernek megfelelően. A tréning ebben az esetben gyors, húsz percet vesz igénybe, ám azok az esküdtek, akik ismerik ezt a gyakorlatot, sokkal hamarabb jutnak egyöntetű véleményre, mint azok, akik nem - magyarázza a professzor.

Edward de Bono könyveit - köztük alapművét, az 1969-ben publikált Az elme működését - 34 nyelvre fordították le, a szerzőt 52 országba hívták meg, s olyan világcégek felsővezetőinek tartott továbbképzéseket, mint az IBM, a Du Pont, a British Airways, a Hewlett-Packard, a Microsoft. A módszer Magyarországon is szervezett tréningek keretében sajátítható el.
 
Mottó

Menedzsmenteket nem lehet in vitro készíteni.

Henry Mintzberg
On-line

Hírek
Előkészületben
Felhasználói menü
A kosarad tartalma

A kosár üres